100 éve nyílt meg Pécelen a mozi
„Közel százmilliós befektetést igényel az első magyarországi népművelési mozgóképszínház megvalósítása, amelynek ünnepélyes megnyitása pénteken lesz” – így tudósított a Nemzeti Újság 1924 áprilisában a péceli mozi száz évvel ezelőtti megnyitójáról.
Iskolán kívüli nevelés
Az életen át tartó tanulás fogalma talán újkeletű, de a felnőttek képzésére irányuló törekvések több mint száz éve jelen vannak történelmünkben. 1922-ben alakították meg Magyarországon az Iskolánkívüli Népművelés Országos Bizottságát, majd jöttek létre egyre több településen a hasonló elnevezésű szervezetek. Pécelen eleinte a felnőtt analfabétizmus felszámolásának céljára alakították a kormányzati támogatással működő társulást, de később sorra indultak a különböző ismeretterjesztő előadások is. Japánban járt péceli beszámolóját, a Balaton adottságait leíró szakértő előadását vagy a helyi gazdák számára nyújtott kézzelfogható tanácsokat is hallgathattak a rendezvényeket látogató péceliek. A bizottság péceli tagjaiban azonban felmerült az igény egy saját mozi létesítésére, amellyel „a felnőttek nevelésére irányuló tevékenységet” még hatékonyabban tudták volna végezni.
Mozi a nevelés érdekében
Mozgókép vetítése Pécelen eseti jelleggel már 1911-ben is elérhető volt egy Isaszegi úti épületben, majd a Szemere szállóban, végül a református egyház közösségi termében. 1918-ban kisebb felújításon esett át a vetítéseknek helyet adó épület, de a korabeli visszaemlékezések szerint rosszak voltak a fényviszonyok és a vetítő kezelése sem ment gördülékenyen.
A péceli Iskolánkívüli Népművelési Bizottság 1924-ben kérte a Pest megyei törvényhatóságot, hogy mozigép vásárlását engedélyezzék és ehhez támogatást nyújtsanak. A kérés eljutott a kormányzati körökhöz, melynek eredményeként Pécelen jöhetett létre az első népművelési mozi. 1925. április 19-én ünnepélyes keretek között adták át a „Kultur Mozgót” a korábbi református egyház nagytermében (a mai Maglódi úton, az állatorvosi rendelő mellett).
A jeles napon délután fél négykor érkeztek a fővárosi elöljárók. Volt, aki autóval, volt, aki vonattal közelítette meg településünket. A vasútállomáson Takács László főjegyző mondott köszöntőt. A hosszú kocsisor innen a focipályához ment, ahol a környék leventéinek versenyét nézték meg. Fél hatkor Pogány Frigyes, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg az újjáépült mozit, aki beszédében figyelmeztette a hallgatóságot, hogy „a vetítőhely ne legyen vesztőhely, ne legyen az erkölcsnek, a nemes eszméknek, a hazafias érzésnek vesztőhelye”.
Az elhangzott beszédek után levetítették Jókai Az arany ember című művének adaptációját, illetve egy burleszket. Az előadás után az India vendéglőben ötventerítékes bankettet rendeztek, ahol további beszéddel szórakoztatták az ekkor már feltehetően rendkívül éhes és fáradt vendégeket. A korabeli beszámoló szerint a „társaság tagjai éjfélig a legjobb hangulatban maradtak együtt”.
A mozi elköltözik
Alig telt el három hónap, új helyre költözött a péceli mozi. Augusztusban nyitotta meg ugyanis a Baross utcában, a Rákos-patak partján, saját házának földszintjén Faragó Lajos az új mozit. Az egykori Pécel újság így írta le az épületet: „egy harminc méter hosszú, lejtősen épített nagy terem… három páholy, s azonkívül, mintegy kétszáznyolcvan ember számára készített, kényelmes, karos, számozott széksor a terem berendezése... A terembe egy szép várócsarnokból jutunk, a mellett pedig találjuk a ruhatárat és a büfét.” Igazi helytörténeti kincs, hogy az első előadások alkalmával levetített, péceli leventék avatásáról készült 1925-ös felvétel még ma is elérhető.
1941-ben a Rákos-patak áradása több épületet megrogyasztott, a mozi padlózatát is mintegy 60 centiméterrel emelte meg a víz. Mindez azonban nem veszélyeztette a mozi további működését.
A péceli mozi a szinkronizált filmek kísérleti terepe
A péceli mozi olyan sikerrel üzemelt, hogy még a filmek szinkronizálásában is úttörő szerepet játszott Magyarországon. Bár az első végig magyarul beszélő (tehát nem feliratos) szovjet filmet Budapesten mutatták be 1949-ben, Tihanyi Gyula és Tihanyi Antal péceli mozisok már korábban is kísérleteztek a filmek szinkronizálásával. Ez abból állt, hogy Tihanyi Gyula saját hangján felolvasta a feliratot, így varázsoltak hangalámondásos moziélményt a péceli terembe. A Színház és Mozi folyóirat egykori tudósítása szerint a testvérpár elsődleges célja az volt, hogy „közelebb hozza a péceli dolgozókhoz a szovjet filmeket”, így 1946 nyarán az orosz filmverseny II. díját is elhozhatták.
A péceli mozit 1952-ben államosították. Az 1970-es években szűnt meg, amikor is állaga annyira leromlott, hogy a település már nem tudta kigazdálkodni a felújítását, s az eredeti épületet lebontották.
Archív videók Pécelről
A cikkben is hivatkozott leventeavatásáról készült 1925-ös felvétel – több archív anyaggal együtt – megtalálható a Péceli Értéktár Bizottság YouTube-csatornáján is. A felvételeket Barabás Csaba digitalizálta és tette mindenki számára elérhetővé.
ESz