A Ráday-kastély

Tudósok, írók találkozóhelye volt a különleges freskókkal díszített kastély 250 évvel ezelőtt. A napjainkban látható épület elődjét, amely egy kisebb méretű kúria volt, a régi református középnemes családból származó Ráday Pál építtette, aki II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, majd a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja volt. Fia, Gedeon - aki már nem vállalt szerepet a politikai életben - barokk kastéllyá bővíttette és kulturális központtá tette a péceli családi rezidenciát.

A könyvtártól a konyháig - képek a Ráday család mindennapjaiból címmel állandó kiállítás tekinthető meg a péceli Ráday-kastélyban.

A kiállítás egyik különleges eleme a kor hangulatának stílusában kivitelezett, látványos képeket felmutató számítógépes prezentáció, amelynek segítségével az érdeklődő képet kaphat Ráday Pál és Ráday Gedeon koráról. Elolvashatja a velük kapcsolatot ápoló kortársak életrajzát, gyönyörködhet a Ráday-könyvtár művészi könyvkötéseiben, beavattat a könyvek beszerzésének, bekötésének titkaiba, és bepillanthat Ráday Gedeon és feleségének megindító hangvételű, személyes levelezésébe is, melyből két egymást gyöngéden szerető ember portréja rajzolódik ki.

A Rádayak

Ráday Pál (1677 - 1733) II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancelláriájának vezetője a fejedelem és a vele szövetkezett rendek képviselője. A fejedelem teljes bizalmát élvezte, mivel 1704-ben őt küldte Selmecre I. Lipót császárral békét kötni; öt évvel később pedig Károly svéd királyhoz Benderbe, mert a francia udvar Rákóczit tette a XII. Károly és Nagy Péter között létrejövő békekötés közbírájává.

Ráday Pál készítette elő az 1705-ös szécsényi országgyűlést, az 1707-es ónodi országgyűlést, melyen kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását. Az 1711-es szatmári békekötésre is nagy befolyása volt, ám ezt követően emigrációba kényszerült.

Negyedévi távollét után az uralkodóház előtt letett hűségesküt követően visszatérhetett Magyarországra, ahol a protestánsok vezéralakja lett. Az 1712-es évben megválasztják a protestáns egyház egyetemes főgondnoki tisztére. 1715-ben a pozsonyi országgyűlésen kirendelt országos bizottság tagjává választották, s így a helvét vallású ügyet hathatósan igyekezett előmozdítani, mivel maga is e vallás követője volt.
Kajali Klárával (1690-1741), Nógrád megyei főjegyző lányával 1705-ben kötött házassága révén hozományképpen került a birtokába a péceli uradalom.

Ráday Gedeon (1713 - 1792) családja egyetértésével már fiatal korában elhatározta, hogy életét a nemzeti művelődésnek áldozza. Két évet töltött külföldi egyetemen, majd hazatérve irodalommal foglalkozott, híres könyvtárat gyűjtött, könyveivel és tanácsaival támogatta a tudósokat és írókat, akik gyakorta megfordultak a kastélyban. Bár európai műveltsége volt, érdeklődése elsősorban a magyar múlt felé irányult: a régi magyar könyveket Erdélytől Pozsonyig kerestette, s a magyar tudósok képeiből történelmi arcképcsarnokot gyűjtött. Szenvedélyesen gyarapította az apjától örökölt 300 kötetes könyvtárat. Végül enciklopédikus jellegű, azaz valamennyi tudományágat felölelő gyűjteménye 4650 műből körülbelül 14000 kötetből állt, amelyek között 46 ősnyomtatvány, több száz antikva és nagy értékű Biblia gyűjtemény is volt. A magyar nyelvű könyveken túl különösen a reformáció irodalma és a francia felvilágosodás irodalma volt gazdagon reprezentálva könyvtárában. 1861-ben a könyvgyűjtemény megvétel útján a pesti Református Teológiai Akadémia tulajdonába került, így a jelentős nemzeti és könyvművészeti értéket képviselő gyűjtemény közgyűjteménnyé vált, s a Ráday u. 28. szám alatt, a Ráday Gyűjteményben ma is kutatható.

Ráday Gedeon a könyvtárral párhuzamosan értékes numizmatikai gyűjteményt és világhírű mesterek műveit tartalmazó képgyűjteményt is létrehozott. Ezek nem őrződtek meg, a magyar művészettörténet és kultúrtörténet nagy veszteségére a halálát követő évszázadban szétszóródtak.

Ráday Gedeon a politikai élettől és az udvartól tudatosan távol tartotta magát, ám az üldözött protestánsok érdekében állhatatosan harcolt. Puritán életet élt, amelyen azt követően sem változtatott, hogy élete végén neki és fiának bárói és grófi címet adományoztak. Öregkorára fiatalos lelkesedéssel állt az ifjú nemzedék - Kazinczy, Batsányi és a többiek - rendelkezésére, ő irányította lapjukat, a "Magyar Múzeum"-ot is, kritikusuk, tanácsadójuk és írótársuk volt egy személyben.

Építéstörténet

Ráday Pál 1722 és 1730 között épített kúriát Pécelen, miután hitvese, Kajali Klára hozományaként került a család birtokába a péceli uradalom. Fiuk, Ráday Gedeon barokk kastéllyá bővíttette az épületet 1755 és 1774 között. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg. Így nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek. Az épület kuriózuma a termeit díszítő freskók, amelyek nagy részét Scherwitz Mátyás készítette 1766 és 1771 között.

Egykor az épületegyüttes részét képezte az úgynevezett "Képesház", melyet nevével ellentétben feltételezhetően inkább orangerie-nek vagy nyitott mulatóháznak szántak, valamint a kastélyhoz tartozott néhány, egyéb gazdasági célokat szolgáló melléképület és egy istálló is.

Tűzvész után

A kastély tetőszerkezete 1825-ben leégett. Ekkor sérült meg több mennyezeti freskó is. 1872-ben a Ráday család anyagi gondjai miatt elárvereztette a kastélyt, ekkor került az a Kelecsényi család birtokába. A 20. század elejéig nem használták a kastélyt, majd az 1920-as években végeztettek nagyobb átalakítási munkákat. A II. világháború végén már rossz állapotban volt az épület, amelyet az 1950-es években államosítottak. A kastély eredeti bútorai, valamint kép - és éremgyűjteménye szétszóródott. Az 1950-es években helyreállított kastélyban 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött. A gyógyintézet kiköltözése után az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésébe került.

Kiállítóhely

Napjainkban, habár zajlik a kastély feltárása és helyreállítása, freskókkal díszített, berendezett termei mégis látogathatóak. Az épület legújabb kiállítása a korabeli használati tárgyakkal berendezett barokk konyha. A kastély zenei és kulturális rendezvények színhelyéül is szolgál: képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, fesztiválok és tudományos konferenciák zajlanak falai között.

Freskókkal díszített szobák

A kastély földszinti termei közül a nagykönyvtár mennyezetfestése igazi kuriózum. A terem boltozatát négy tardosi vörösmárvány oszlop tartja, és osztja kilenc részre. E mezőkbe kerültek - Ráday Gedeon utasításai szerint - a különböző tudományokhoz kapcsolódó görög-római mitológiai alakok. A boltozatot festett korlát keretezi, amelyen amorettek ülnek, s kezükben a kastély könyvtárának gyűjteményéből megmintázott könyveket tartják.

A kastély emeletének egyik legszebb helyisége a díszterem, amelynek falaira és mennyezetére görög és római mitológiai jeleneteket ábrázoló, erkölcsi üzenetet hordozó falképek kerültek. Ezek mintájául Bernard Picart és Philipp von Gunst rézmetszetei szolgáltak. Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik könyvéből választotta ki ezeket a képeket - Ovidius Átváltozásainak tizenöt erkölcsi intelmét ábrázolják -, melyeket tanulságokat tartalmazó feliratokkal látott el.

A királyi hálószoba falképei és a hozzátartozó portrésorozat a Habsburg-ház dicsőségét hirdette. A falakon a Habsburg uralkodóház 18. századi tagjainak 34 arcképe függött - napjainkra egyetlen kép sem maradt ránk a festményekből. A falképek azonban megmaradtak: a boltozaton a győzelem istennője, Viktória látható, alatta monokróm színezésű csata és éremképek, középen pedig II. József és Mária Terézia társuralkodói érme látható. E freskók a kastély belső dekorációi közül a legutolsó szakaszban, vélhetően 1772 után készültek.

A királyi szalon vagy más néven biliárdszoba görög-római mitológiai jeleneteket ábrázoló freskói a tűzvészben és a kastély kórházzá átalakítása közben szinte teljesen elpusztultak, ám ez a helyiség is tartogat kuriózumokat. A boltozat alapvakolatán látható a hajdani freskó vörös és fekete színű előrajza, amely festészettechnikai szempontból egyedülállónak számít hazánkban.

A kastély oldalszárnyai közül a Herkules szoba a legnevezetesebb, melynek feltárása napjainkban is zajlik. A szoba falait Herkules tizenkét tettének történetét ábrázoló falképsorozat díszíti. A szobának nevezetes vendégei is voltak: péceli tartózkodása idején rendszeresen itt volt elszállásolva Kazinczy Ferenc, és itt töltötte mézesheteit Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848-ban.

Pécelről röviden

A főváros határában és a Gödöllői-dombság nyugati peremvidékén található település már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Találtak itt többek között kő-, bronz- és rézkori leleteket is. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. Domokos pap és János plébános 1345-ben alapították a város első iskoláját. A török idők alatt végig lakott hely volt, csak a tizenöt éves háborúban néptelenedett el. A falu a 18. században a Fáy és a Ráday család birtoka volt. Nevezetes műemlékei a Ráday-kastély, a Fáy-kastély és a Pekáry-kastély.

A Ráday-Kelecsényi kastély kertje

A kastélyhoz a 18. században barokk díszkert tartozott, amely kismérete ellenére igényes példája volt a korszak magyarországi kertművészetének. Benne pavilonok kaptak helyet, a kastélyoldalához pedig a leglátványosabb barokk kerti elem, ún. hímzéses parter került, amelynek bukszusból kiültetett mintái a kor hímzésmotívumait idézték.

A kertet a 19. század folyamán angolkertté alakították, kanyargós utakkal, valamint látszólag szabálytalanul ültetett fa- és cserjecsoportokkal. A kert mai képe az 1960-as évek átalakításának emlékét őrzi, és annak idején a kastélyban működő kórház betegeinek gyógyulását szolgálta. Az utóbbi években ismét gondozott kert hiteles helyreállításához kertrégészeti kutatások szükségesek.

A kastély napjainkban

Már a műemlék vagyonkezelésbe vételének évében, azaz 1998-ban megnyitottuk díszes termeit a látogatók előtt, műtárgyakat gyűjtöttünk, és színes, tartalmas tárlatvezetéssel fogadtuk a kastélyba látogatókat. 2010-ben a kastély nagyközönség részére történő bemutatásában komoly előrelépések történtek. Munkánkat önkéntesek és támogatók segítik, akiknek ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.

Az épület nemcsak a 18. századi nemesi rezidenciák egyedi gyöngyszeme, hanem - gazdag irodalomtörténeti vonatkozásai miatt - szellemi kulturális örökségünknek is különleges emlékhelye. Élményt nyújtó bemutatására, közösségi-kulturális hasznosítására az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil Támogatási Alapjától nyertünk forrást a Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesülete és a Ráday Gyűjtemény segítségével. A "Ráday-kastély - irodalmi kastély" program 2010. folyamán fokozatosan bővülő kiállításokkal, és rendezvényekkel teljesedik ki, megtestesítve azt a művelődéstörténeti szellemi hátteret, melyet a kastély képvisel a magyar kulturális örökség területein.

2010-ben Károly walesi herceg és Cornwall hercegnője Sólyom László köztársasági elnök meghívására 2010. március 17-20. között hivatalos látogatást tett Magyarországon, s ez alkalommal látogatást tett a kastélyban.

Forrás: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága