A trianoni békeszerződés péceli vonatkozású történései
Június 4-én emlékezünk a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára. Ennek apropóján összegyűjtöttük a döntés péceli vonatkozású történelmi eseményeit, személyeit.
A béketárgyalásokra adatokat szállító statisztikus
A magyar delegáció 1920. január 14-én hatalmas adatgyűjteményt adott át a béketárgyalás képviselőinek. Az adatok jelentős részét Kovács Alajos statisztikus, a Statisztikai Hivatal későbbi elnöke állította össze. Márciusban a magyar delegáció tagjaként részt vett a tárgyalásokon is. Kovács éveken át lakott Pécelen az 1920-as évek környékén.
A péceli aranyifjú, aki majdnem aláíró lett
A fiatalkorát nagyrészt Pécelen töltő Ferdinandy Gyula egykori igazságügyminiszter szinte az utolsó órákig „esélyes” volt arra, hogy ő írja alá a trianoni békeszerződést. Mellette a szintén péceli kötődéssel rendelkező ifjabb Korányi Frigyes pénzügyminiszter neve is felmerült az utolsó napok kormányülésein. Mint ismeretes, végül Benárd Ágost munkaügyi és népjóléti miniszterre esett az aláírás hálátlan szerepe, Ferdinandynak azzal sikerült meggyőznie Horthyt, hogy „helytelennek tartaná... hogy az országon elkövetett legnagyobb igazságtalanságot éppen az igazságügyminiszter írja alá”. A Ferdinandy család háza a legforgalmasabb társasági helyszín volt az 1880-as években Pécelen.
Pénzügyi konszolidáció
Bud János Bethlen kormányában volt gazdasági csúcsminiszter, a trianoni békeszerződés utáni pénzügyi konszolidáció fontos alakja. A vesztes háborúban megviselt, jóvátételekkel terhelt gazdaság, ami ráadásul a korábban gördülőkényen működő, az Osztrák-Magyar Monarchiába integrált pénzügyi rendszerét is elveszítette, nem kis problémákkal kellett, hogy szembenézzen ekkor. Bud volt az, aki levezényelte a pengő bevezetését. 1916 és 1945 között élt Pécelen, a mai Wesselényi utcában. Több péceli civil szervezetnek volt tagja akkoriban.
Az elcsatolt területről menekülő árvaház
Az Árpád-házi Szent Erzsébet Gyermekotthont 1909 júniusában adta át Ferenc József császár Pozsonyban. A trianoni döntést követően menekülniük kellett. Pécelen, az egykori Korányi-villában találtak új otthonra a „kismagyarok”. és az „otthoniak”. Az egykori kisdedóvó helyén működik ma a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda.
Új feladat: a határon túli magyarok támogatása
A trianoni békeszerződés után új, addig ismeretlen funkcióval kellett bővíteni a kormány feladatkörét: a határon túli magyarok ügyeinek intézésével. Pataky Tibor közvetlenül a miniszterelnöknek alárendelve vitte az ügyeket 1922-től 1944-ig. Politikai munkássága nagyrészt még feltáratlan, de amit a száraz tények, jegyzőkönyvek és levelezések elárulnak róla, azok alapján egy igazán fajsúlyos politikus képe rajzolódik ki. Pataky és munkatársai magas szinten is tartották a kapcsolatot a szomszédos országok politikusaival, a magyar közösségek képviselőivel, és szállították az adatokat a hazai politikai élet szereplőinek. A politikus a bécsi döntéseket előkészítő tárgyalásokon is részt vett. Pécelen kétszer talált menedéket: először a német megszállás idején, a németek elől menekült a mai Kati-majorba, majd deportálása után 1953-ban Pécelre költözött, s itt is halt meg.