A péceli Települési Értéktár Bizottság felhívása
Száz éve, 1923-ban avatták föl Pécelen az első világháború hőseinek emlékművét, Kallós Ede alkotását
A hazáért elesett magyar hősök emlékezetének megörökítésére vonatkozó törvényt először az első világháború idején, 1917-ben fogadta el a magyar országgyűlés. Abban az időben állt fel a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, melynek feladata a települések emlékmű-állítási programjának lebonyolítása volt.
Pécelen az első világháború hőseinek emlékművét, Kallós Ede alkotását éppen száz éve, 1923-ban állították föl.
Az egyik legismertebb alkotás az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, melyet 1929-ben avattak fel a budapesti Hősök terén a Millenniumi emlékmű előtt.
A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (...) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”. Ennek ellenére az ünnepet 1945-től nem tartották meg.
A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, majd a 2001-ben elfogadott LXIII. törvény a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”
A péceli Települési Értéktár Bizottság csatlakozik a Nemzetvédelmi Szabadegyetem felhívásához, indítványozza, hogy társadalmi egyesületek, iskolák, lakóhelyi közösségek emlékezzenek meg a Hősök Napjáról. A megemlékezés nem kötött május utolsó vasárnapjához, szabadon lehet időpontot és alkalmat választani.
Városunk hősi emlékművén olvasható az I. és II. világháború péceli hősi halottainak névsora, leszármazottaik ma is köztünk élnek, felkeresésük, emlékeik összegyűjtése, rögzítése diákokhoz méltó feladat lenne.
A péceli Települési Értéktár Bizottság készséggel nyújt szakmai segítséget mindazoknak, akik kutatómunkával, megemlékezésekkel csatlakozni kívánnak a felhíváshoz.
Heltai Miklós elnök, a Települési Értéktár Bizottság nevében