Bár egyelőre még várunk a csapadékra, általában azonban az ősz a csapadékosabb időszakok közé tartozik.
Időről-időre merülnek fel kérdések azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami az adott ingatlantulajdonos feladata, kötelessége? Szabályos-e például a csapadékvíz kivezetése közterületre? Kinek a feladata a járda, vagy az ingatlan előtti árok rendben tartása? Ezekben próbálunk meg segítséget nyújtani az alábbi tájékoztatóval annak érdekében, hogy senki nem kerülhessen olyan helyzetbe, amely később kellemetlenséggel járhat.
A település rendjéről szóló 19/2016. (X. 10.) önkormányzati rendelet részletesen szabályozza a fent megfogalmazott kérdéseket.
Az első és legfontosabb: az ingatlan területéről csapadékvizet, szennyezett vizet közterületre szándékosan kivezetni tilos.
Az ingatlan területén a csapadékvíz-elvezetés rendszerét úgy kell kialakítani és az ingatlan területéről a csapadékvizet a vízelvezető árokba úgy kell kivezetni, hogy az megfeleljen a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeleten foglaltaknak.
Csapadékvíz-elvezető rendszert csak a Pécel Város helyi építési szabályzatáról szóló 12/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) rendelkezéseinek betartásával lehet kiépíteni.
Aki a fentieket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
A közterületen megvalósuló közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő cselekmény vagy mulasztás miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő személlyel szemben kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
A csapadékvizet a telken belül meg kell tartani. A vízvisszatartás, öntözés és egyéb hasznosítás érdekében a csapadékvizet a telek zöldfelületén el kell szivárogtatni vagy a telek egyéb területén hasznosítási célból tárolni szükséges olyan mértékben és módon, hogy ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát ne veszélyeztesse. A telekről csak a nem hasznosítható, nem elszivárogtatható és hasznosítási célból nem tárolható csapadékvíz vezethető el. A vízvisszatartás módjáról és mértékéről a helyi építési szabályzat rendelkezhet.
Ha a telken belüli kezelés nem megoldható, a csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz – a vonatkozó hatósági előírások megtartásával – nyílt árokban vagy a szennyvíztől elkülönített, zárt rendszerben is elvezethető.
A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.
Szintén a település rendjéről szóló 19/2016. (X. 10.) önkormányzati rendelet foglalkozik a közterületek tisztán tartásával kapcsolatos szabályokkal. Az ingatlan birtokosának kötelessége az ingatlan telekhatára és az úttest közötti zöldterület (kivéve az ott található fás szárú növények), valamint az árok gondozása (különösen a fű nyírása, gyom- és hulladékmentesítés), az ingatlanról közterületre kinyúló faágak, bokrok telekhatár vonaláig és 2,5 méteres magasságig történő visszavágása.
A sarokingatlan vagy a több oldalról közterülettel határolt ingatlan birtokosa köteles az ingatlannal határos minden járdaszakasz tisztán tartására, valamint az ingatlan telekhatára és az úttest közötti zöldterület (kivéve az ott található fás szárú növények), valamint az árok gondozására (különösen a fű nyírása, gyom- és hulladékmentesítés), az ingatlanról közterületre kinyúló faágak, bokrok telekhatár vonaláig és 2,5 méteres magasságig történő visszavágására.
A járdák tisztán tartása a téli síkosságmentestést is magában foglalja.
Érdemes tudni, hogy aki a fenti rendelkezéseket nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait. Ám ami ennél is fontosabb: bosszúságot, akár balesetveszélyes helyzetet is előidézhet másoknak!
A közterületen megvalósuló közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő cselekmény vagy mulasztás miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő személlyel szemben pedig kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
Önkormányzatunknak nem célja a bírságok kiszabása, vagy hatósági eljárások megindítása, éppen ezért kiemelten fontosnak tarjuk felhívni a figyelmet a fenti szabályok betartására!
